Könyvből (is) nevelem a gyerekem!

Olvasnék! 🙂

Én szoktam gyereknevelős könyveket olvasni. Még a Suttogó című könyvet is elolvastam, sőt ki is próbáltam belőle dolgokat, és volt, ami bevált, volt, ami nem. Egyrészt nagyjából tizenhárom éves korom óta olvasok ilyen könyveket (akkor olvastam ki a Mérei Gyermeklélektant), mert érdekesnek tartom a gyerekek viselkedéséről szóló írásokat, másrészt a szakmai ismereteimet (gyógypedagógus) is bővítik, és nem utolsó sorban azért, mert vannak dolgok, amelyekben tanácstalan vagyok. Nincsen elég jó mintám vagy ismeretem, ezért szeretném megtanulni, és a tőlem telhető, lehető legjobban csinálni. Sokat hallok arról, hogy gyereket nem könyvből kell nevelni, és szerintem ez egy nagyon egyszerű hozzáállás. Kádár Annamária Mesepszichológia 2 című kötetében találtam egy nagyszerű részt, ami éppen erről szól. Pont úgy vélekedem a témát illetően, ahogyan az írónő, de sosem tudtam volna ilyen jól megfogalmazni, és tanmesém sincsen hozzá. Ezért egyszerűen bemásoltam ide ezt a részt. A következő sorok idézetek a könyvéből vannak, majd a végén pár megszívlelendő tanács a gyermekneveléshez, szintén ebből a könyvből másolva.  (tovább…)

Nyolcfogú bohóc

Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. Jó napok váltakoznak a kevésbé jókkal.
Régen cudar lelkifurcim volt, ha ambivalens érzéseim voltak a gyerekem iránt. Hogyan érezhetek haragot iránta? Mikor ő még semmit nem csinál direkt, semmiről sem tehet? Én vagyok az anyja, nekem őt mindig szeretnem kell! (tovább…)

Majdnem, mint azelőtt

Egyébként azelőtt nem volt ennyire stabil a fejenállásom 🙂

Kettesben séta Szabival. Vagyis Zonggal, majdnem, mint azelőtt. Nagyjából egy évembe telt (vagy még mindig tart), hogy elfogadjam, hogy a gyerekünk születése óta semmi sem a régi (minden megfordult, a feje tetejére állt). Nem szerzek többet magamnak csalódott és dühös perceket a régi idők gyászolásával. (tovább…)

Hisztivers

Laczkfi János verseket ismertek, szeretitek? Én nagyon! 🙂 Youtube-on megzenésítve is van jó néhány. Kolos nagyon szereti a Kakaós csiga című verset/dalt. Az alábbit nem ismeri, ez itt engem szórakoztat! Na meg apukás vers, abból nincs túl sok. 🙂 (tovább…)

Pocsolya

Hisztimaci meglátta először az árnyékát! Vicces, ahogyan megy utána. 🙂

Mióta megtanult GYŐző járni, azóta az akaratereje is új szintre lépett. Először is babakocsiban ülés helyett jár az utcán, ezért az eddig ötperces távot most fél óra alatt tesszük meg. A napokban pedig arra is rájött, hogy akár arra is mehet(ne), amerre kedve szottyan. Ennek amúgy örülök, mert végre többet tudhatok meg arról, hogy őt mi érdekli. Például oda szeretne menni kutyákhoz és az álló autókhoz is, hogy a lámpáikat taperolja. Hogy milyen gyors a fejlődés ebben az időszakban megmutatja az a példa, hogy nagyjából két hete beszélgettünk Szabival arról, hogy milyen mázli, hogy Kolost még nem érdeklik a pocsolyák. Hiszen még gumicsizmája sincsen, és 19-es méretben talán nem is lehet kapni. Majd jövőre! – legyintettünk. Aztán egyik nap megtántorodva, megkövülten nézett maga elé. Követtem a szemsugarát, és bizony egy pocsolyával nézett szembe. (tovább…)

GYŐ-ző

GYŐző, vagyis a fiú, aki mindenre GYŐ-t mond. 🙂 A folyamatos hümmögéssel kísért mutogatást felváltotta a GYŐ-zéssel kísért mutogatás. Nem bánjuk. Végre valami változatosság! Ez sokkal cukibb is. Győ a mesekönyvben minden és mindenki, GYŐ a kapcsoló, a lámpa, a HÉV, egyedül Zong maradt Joe. Egyik este kitaláltuk és megGYŐztük GYŐ-zőt, hogy rajzolja le, hogy mi is az a GYŐ. Nem lettünk okosabbak, mert pont olyan, mint a repülő vagy a tikk-takk óra. 🙂 (tovább…)

Büdös gyerek

Kolos reggel Szabi dezodorát szagolgatva kristálytisztán azt mondta, hogy: BÜDÖS! 🙂 Persze mindig azt játsszuk, hogy megszagoljuk és lebüdösözzük (mármint a dezodort). Aztán pelenkázás közben is folyamatosan büdi -büdit hajtogatott 🙂 Megjegyzem, hogy én gyakran hívom őt kis büdinek, szóval sokat hallotta ezt a szót, nem véletlenül kúszott be az első kimondott szavak közé. Akkor is annyira vicces a szájából! (tovább…)

Ellógtam lógni!

Az airjóga, ahol ma jártam, rohadt jó volt. Igaz, hogy ezek a mostani divatos jógastílusok egy kicsit úgy érzem, hogy mindig elvesznek a valódi jógából, szóval sosem cserélném le a csütörtöki hatha órákat erre. Bizonyos pózoknál viszont nagyon jól megnyújt, segít, és jó érzés benne lenni. Azért egyszer beszerzek egy ilyen selyemhintát az tuti! 🙂 Majd az új otthonunkba. A végén, a hammock-ban ringatózva a Michael Kiwanuka Cold little heart dala alatt úgy éreztem, hogy az élet egy nagy kaland és játék, és ez így is van. Kell ennél jobb vasárnap? Ropog a hó a talpam alatt, krémes cappuccinót kortyolok a hidegben és lógok egy hammock-ban.

Elégedett vagyok. Ha megtanulod élvezni a pillanatot, az apró örömöket, azok többé nem lesznek aprók, és egy délelőtt alatt úgy feltöltődsz, mint egy wellnesshétvégén lettél volna.

Kolos nagyon nyűglődik. A 7-8 fogpár minden eddiginél jobban megkínozza. Három napja csüng, szopik, bújik, nyüszít folyamatosan. Ma náthás is lett, nem tudom, hogy a fogzás miatt, vagy beteg lesz. Milyen jó lenne most egy hammock, abban együtt elbújni a világ elől, ringatózni! Most tanult meg járni, és próbál futni 🙂 Elég vicces, sikongat hozzá, esik gyakran, de nem adja fel. Sokat gyakorol 🙂

Fogytam egy kilót. Egy hete nem zabálok össze-vissza. Eszek rendesen, semmi diéta meg éhezés, csak a nasit kerülöm, illetve nem eszem magam tele sosem és nem kapkodom be a gyerek maradékait. Pedig fogyni nem is szeretnék, 56 kg vagyok, csak formálódni, izmosodni, erősödni, valami beach-body félét a nyárra. 🙂 Alig vártam a hétvégét, hogy fussak, de a nagy hóra való tekintettel lemondok róla. Ennyire mégsem vagyok elszánt.

Hároméves a blogom!

Hàrom éve màr, hogy blogot írok! Ennyi idō alatt sokminden történik egy blog életében. Az enyèmmel példàul a következők:

  • 2015 Jóga a vàrandósàgért tanfolyam tapasztalati dokumentàciója bejegyzésekkel
  • 2017 àprilis Womanity Fesztivál különdíj
  • Együttműködések màs bloggerekkel
  • Szponzoràlt bejegyzések
  • Vendégbejegyzések
  • Interjúk
  • 2017 nyàr új külső, költözés az  NLC-re, VIP Blog, névvàltoztatàs

A hàrom év alatt vagy szàzszor feltettem magamnak a kérdést, hogy mégis miért írom a blogot.  (tovább…)

1 2 3 4 5 6 36