Áramlás

Hó már szerencsére azért nincs! Ez még a télről maradt.

Kiegyensúlyozott napokat élünk. Szeretem, amikor minden olajozottan zajlik. Erőfeszítések nélkül. Szerintem az élet mindig ilyen magától adódó, csak mi nem áramlunk vele egyformán. Nekem azt hiszem, hogy az az egyik életcélom, hogy elkapjam ezt az áramlást, és megtartsam a lehető leghosszabb ideig. A Bogyó és Babóca sorozatból a Papírsárkány című rész nagy kedvencem, mert amikor a papírsárkány felkapja a szereplőket, ők elfogadva a furcsa helyzetet, mosolyogva élvezik a repülést. Nagyjából jelképezi, ahogyan én szeretek élni. 🙂 (tovább…)

Ti hogy bírjátok?

Na jó, ezzel a Tündérlala fiúval annyira a tél sem rossz 🙂

Most komolyan, ti hogy bírjátok ki, hogy ismét tél van? Nekem éppen olyan jólesik, mint egy vakbélgyulladás. Szabi szerint örüljünk, mert ennél már csak melegebb lesz. Ezt hívják abszolút pozitív hozzáállásnak. Jelentem, engem nem vigasztal. 🙂 (tovább…)

Jégvarázsos pohár

Ma levadászott magának egy Jégvarázsos?? poharat a boltban, és imitálta, hogy abból iszik. Oké – gondoltam – itt az ideje a pohárból ivás megtanulásának. Kísérleteztünk vele korábban, de azt csak én akartam, ő nem állt rá készen. Most viszont nem győztem csodálni, nevetni, ahogyan akarja, gyakorolja. Van ennek az akaratosságnak jó oldala is. 🙂 Jaj, nagyon szeretem! Mondtam már? 🙂 (tovább…)

Mindennek ára van

Lufi, busz és mi 🙂

Megint új szintre léptünk mind a hisztiben, mind a pakolásban. Eleinte kissé ijesztő minden új fejezet, de közben azt mondom magamban, hogy örülni kell, hiszen fejlődik a gyermekünk, és vele együtt mi is. Kolos azt kell mondjam, hogy eddig csak pakolgatott, most pedig pokoli ügyesen és gyorsan PAKOL! Persze mindent kifelé, nem be és nem a helyére. (tovább…)

Illúziók

Ma is megcsináltuk! 🙂

Az új, szomszéd csajtól kaptam egy rakat Péntek Enikő tornát, így minden reggel fél órát igyekszem arra szánni, hogy tornázzak. Egyébként egy jó ideje minden nap jógázok, ha tíz percet, akkor csak annyit, de jóga nélkül úgy érzem, hogy feszültségek maradtak a testemben, és akkor mindenemben. Egyszerűen szólva, ha hozzászokik valaki a jógás napok utáni alváshoz, akkor nem elégszik meg a jóga nélküli alvással. Olyasmi hiányérzet, mintha fogmosás nélkül feküdtem volna le, Jógázni viszont általában este szoktam, amikor Kolos alszik. A Péntek Enikő tornákat reggelre tartogatom. Észrevettem, hogy sokkal energikusabb vagyok a nap fennmaradó részében, ha reggel tornázom. (tovább…)

Újra itthon!

Apukám húzott minket 🙂

Újra itthon! Öt nap Baranya megyei, friss levegő után alig kaptam levegőt a Keleti pályaudvarról kisétálva. A fővárosban élve sokszor fel sem tűnik a kosz és a bűz, ami körbevesz minket. Ahogy telik az idő, egyre biztosabb vagyok benne, hogy jó döntés volt dunapasztinak lenni. A számításaim, ha voltak olyanok, nem jöttek be. Kolos nem aludt jókat és sokat nyűglődött a családom szeme láttára. Ennyi volt a szünet, újabb fogzási időszak kezdődött nála. Megy a folyamatos nyüszítés és az éjszakai sírás. (tovább…)

Nem jó!

Ezt én sem értem, hogy csináltam, de itt egy animáció a kutyaetetésről! 🙂

Nem jó! – ezt mondja újabban mindenre Kolos. Hétvégén az öcséméknél jártunk, egyenként kipakolta az tesóm menyasszonyának a ruhatárát, és közben zsörtölődve elmondta, hogy nem jó. Hiába, ezek a mai lányok! Nem tudják, hogyan kell rendesen behajtogatni a ruhákat a szekrénybe! 🙂 A GYŐ, mint olyan, már csak emlék, mint oly sok minden más. Az órák hosszúak, főleg az ilyen latyakos, hideg napokon, de a napok rövidek és gyorsan tovatűnnek. (tovább…)

1 2 3 4 36