Vakáció!

Vakáció a hajón! 🙂

Bár nem járok egy ideje iskolába, de a férjem igen, éééééssss sikeresen levizsgázott mindenből, túléltük az első egyetemi évet, két vizsgaidőszakot! Most pedig vakációzunk! 🙂  (tovább…)

A kisfiam rabságában

Édes rabság

Kolos mindig is roppant anyás volt, és sosem volt túl barátságos az idegenekkel. Mióta jár és beszél, az esetek legnagyobb százalékában, ha valaki hozzászól, akkor elbújik a lábaim mögé, és hajtogatja, hogy anya. Általában azokkal a személyekkel barátkozik könnyebben, akik nem rontanak ajtóstól a házba, vagyis csak kedvesen nézik, vagy még ennyit sem tesznek.Tegnap egy bácsinak sziázott vásárlás közben, aki ügyet sem vetett rá, mert a hűtős pultnál kereste a müzliszeletet (én sem értem miért). Aki egynél több mondatot is elmond neki, azoktól távolodik, aki pedig megpróbálja megérinteni, azokat leüti a cumisüveggel. Már réges-rég nyugtáztam, hogy az én kisfiam nem az a “mindenkire mosolyog” típusú gyerek, és igaziból nem is bánom, vagyis nekem mindegy, hogy melyik típus, sosem voltak e tekintetben elvárásaim. (tovább…)

Kolos tudja

Megérkezett a csomagom! 🙂

Kolos tudja, hogy mit akar, és nem fél kimutatni! Ha mégsem, akkor azt biztosan tudja, hogy nem azt, amit én! Üdvözletem dackorszak, viszlát idegrendszerem! 🙂 Persze a dackorszak nem csak úgy egyik nap betoppan, hanem sunyi módon fel-fel üti fejét. Korábban is elgondolkoztam egy-egy gyanús ellenkezésnél, hogy vajon ez már az, mostanra viszont biztos vagyok benne.  (tovább…)

Június, én így szeretlek!

Játszótéri vizezés egy Bence feliratú vödörrel 🙂

Szeretem a nyarat! A nap engem igazán aktívvá, kreatívvá, élettel telivé varázsol. Mindig tele vagyok tervekkel a nyár elején. A nyár csak ilyen. Ki tudja merre sodor, hová repít? Ha június, akkor nekem máris egy zsáknyi tervem van. Többek között a következők. Júniusi tervek és minden ami erről a hónapról eszembe jut:

(tovább…)

Egyedül osztozni a testemen

Már a kézenállás is majdnem megy egyedül, de néha megkérek valakit, hogy tartsa a lábaimat 🙂

Mióta Kolos tiszta…(viccesen így beszélünk arról, hogy már nem szopik). Szóval mióta is? Már három hete! Azóta sok pozitív változás történt az életünkben, ugyanis a változás, ha valóban eljött az ideje, akkor jó dolog. Persze amikor gyászoltam, akkor még erre nem gondoltam, de akkor annak volt ott az ideje. Mostanra fellélegeztünk, túl vagyunk rajta.  (tovább…)

Jó móka volt!

Kolos pocsolyázó fejjel, a háttérben a Pokemon tagok

Egy gyerek számára nincs rossz idő, csak rossz öltözék! Ma egész reggel esett, én pedig szorongani kezdtem. Mit csinálunk egész délelőtt idebent? Mióta jó idő van, vajmi keveset leledzünk a lakásban, és Kolos éppen abban a felfedező korban van, amikor két év alatt letöltendő bűncselekményt követek el azzal, ha nem engedem ki a szabadba. Ráadásul Pokemon küldetésünk is akadt. Mit volt mit tenni, csizmák és esőkabátok elő! Irány az eső! (tovább…)

Nem lesz többet kisbabám!

Nem csak itt voltam csendben az utóbbi hetekben, hanem magamban, belül is. Két hete nem szoptatok. Tizenhét hónapot kellett lezárnom valószínűleg örökre. Egy olyan részt az életemben, mely nem tér többet vissza. Nem fogom többet a karomban szuszogó kisbabámat szoptatni! Kisebb gyászfolyamaton vagyok túl, de a lényeg a túl – on van, és hogy ma már hálát és boldogságot érzek, ha az elmúlt tizenhét hónapra gondolok. Igazi ajándék volt!  (tovább…)

1 2 3 4 37