Heti örömök

PicMonkey Image

Megfagyva bár, de törve nem!!! Ha bízhatunk az előrejelzésben, akkor az utolsó nagyon fagyos napjaink vannak! Heti örömök:

♦ Éppen kutyasétáltatásból jöttem vissza, és meg kell mondjam, hogy a sapka ellenére is lefagyott a fülem. Iszonyat hideg van!!! Brrrr! Kutyasétáltatás? Inkább kutyaszenvedtetésből. Zong is fázik kint, ráadásul jövő héten egy kicsit meg lesz nyírva, mert hullik a szőre. Ez okból kifolyólag, gondoltam ma előre elkezdem szoktatni a kutyakabáthoz. Szabi már fent kinevetett, és mondta, hogy kíváncsi a ház előtt feladom, vagy majd csak a sarkon, ugyanis a kutya  -mily meglepő,- nem szereti a ruhát, és egy tapodtat sem akar benne megmozdulni. Én most elhatároztam magam, és kitartottam a saroknál tovább is, de végül feladtam, mert a kutyát semmilyen módszerrel nem tudtam rávenni, hogy viselkedjen úgy, mintha nem lenne rajta ruha. Csak állt, én meg lefagytam, aztán feladtam, levettem róla a ruhát, mindketten lefagytunk, majd bejöttünk. Más szóval ELÉG EBBŐL A HIDEGBŐL! Jó hír, hogy holnaptól egyre enyhébb lesz az idő, egyre könnyebb, és mindjárt itt a február. A január az egyik legdepresszívebb hónap az évben, és mindjárt túl vagyunk rajta!!! ♦

♦ A hét elején viszont jó idő volt, és szerencsére kimozdultunk. Ráadásul az első komolyabb baba-mama kiruccanásunk volt, hordozós klubban jártunk! Kölcsönöztünk is egy kendőt, amit jelenleg itthon használunk csak, mert aztán újra nagyon hideg napok jöttek meg szmogriadó, és nem tudtunk kimenni 🙁  Miközben meneteltünk a klubba, rájöttem, hogy nagyon izgulok. Ennyi bezártság után vadidegen emberek közé menni kicsit félelmetesnek tűnt. Ráadásul anyukák közé! Kicsit mindig is tartottam az anyáktól. Olyan határozottak, mindent tudóak és kemények! Most már én is anya vagyok, miért maradtam mégis ilyen nyuszi? Hogy van ez? Aztán kellemesen csalódtam. Nagyon kedvesen fogadtak, máris egy csomó segítséget kaptam, Kolos is nagyon tetszett mindenkinek. Rám kötözték egy kendővel, mire őfelsége persze egy akkorát kakált, hogy az egész klubnak fenn akadt a szeme, én meg örömtáncot jártam, mert már napok óta küzdött székletelengedési gondokkal.Teljesen feldobódtam a közösségtől!! Jól esett, alig várom, hogy eljárjunk más társaságokba is! A kendőről nem tudok sokat mesélni, magamra kötöm, nyafog majd hamar elalszik benne. Kíváncsi leszek, hogy milyen reakciója lesz, ha kint sétálunk vele. ♦

♦ Kolosnyikov ( Szabi minden héten új becenevet talál) 🙂 a héten sokat nevetgélt. Van egy kedvenc plüss repülője, egy hőlégballonja, amiket nagyon szeret pásztázni, no és az állatokat a falon. Szerintem ezeket a dolgait már felismeri, és talán szereti a megszokott tárgyakat szuggerálni újra és újra. Ők valamiféle biztonságot adhatnak, és vígan üdvözli őket nap mint nap, így sok játékra még nincs szükségünk. A heti legújabb fejlődés, hogy van lábujjközi gyerekszösz a lábujjai között! Tudjátok, amit gyerekkorunkban olyan nagy bőszen mi is szedegettünk ki! 🙂 Érdekes, hogy már most megjelent, és nekünk felnőtteknek vajon miért nincs? Egyébként valami elromlott az alvási szokásaival, mert két napja sokat alszik nappal, és éjfél előtt meg nem, éjjel sokat felkel. Vajon fogok még egyszer aludni egy huzamban mondjuk hat órát??!! Azt vettem észre, hogy elalvás előtt azon imádkozom, hogy legalább három órát aludjon. A múltkor éjfélkor elaludt és három óra tizenötkor kelt, én meg vigyorral az arcomon pisiltem az éjszaka közepén az örömtől, mert ilyen sokat alhattam. Szóval, hogy mi okoz boldogságot, az totál viszonylagos. Az a szerencse, hogy napközben szinte mindig sikerül még egy órácskát aludnom, és hogy bármikor bármilyen pózban képes vagyok elaludni. Tényleg, úgyis, hogy egy gyerek és egy kutya fekszik rajtam! Ja igen, Kolos csak a fél éjszakát bírja ki nélkülem, így mindenki Gabija lettem a családban. Szabi mellett szundítok jó esetben három órát a galérián, az éjszaka másik felében a kanapén alszunk összebújva Kolosnyikov, a kutya és én. Ezek a vadregényes éjszakáim mostanság! 🙂 ♦

♦ Egyre bejáratottabb anya vagyok! Vannak nagy cseleim és bevált szokásaink, egyre több dologra marad időm (kivéve azok a napok, amikor semmire)! Többször is tudtam turmixot csinálni a héten, hatszor jógáztam és egészséges kajákat főztem magamnak, szombaton pedig végre én mentem a piacra bevásárolni! Feltankoltam a hűtőt csupa egészséges eledellel a jövő hétre. Most, hogy anya vagyok, előre kell terveznem sok dolgot, még tudatosabb vagyok mint azelőtt. Aztán meg is kell tanulni a terveket elengedni, mert lehet, hogy jön egy hasfájósabb nap és minden felborul. A lényeg, hogy összességében több minden összejön. Az is feltűnt, hogy Kolos szereti nézni, ahogyan ténykedek. Így hordozom magam mellett, figyeli, ahogyan teregetek, mosogatok, turmixot készítek. Na jó, némi műsort szolgáltatok hozzá, táncolok, énekelek, bohóckodok, mesélek, és nem mellesleg ettől én is jobb kedvű leszek. Az egyik képen azt láthatjátok, ahogyan mosogatás közben hátranéztem, és két szempár nézett rám vissza érdekfeszítően, mert hát Zong is ugye. Nem hiába a rajongótáborom. 🙂 ♦

Összességében szinte minden porcikámmal, fogcsikorgatva várom a jobb időt, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Viszont ez a várakozás élvezetes. Belül már éledezünk, olvadunk, éppen úgy, mint a föld alatt is odakint hamarosan minden új életre kel. Előttünk a tavasz, és magában a várakozásban is sok öröm és izgalom van, jó tudni, hogy valami szép időszak, megújulás vár ránk! Élvezzétek, kezdjetek felolvadni!

Szép hetet!

Gabi

1 Comment on Heti örömök

  1. Árpád
    2017-01-30 at 09:10 (10 hónap ago)

    Jo olvasni a blogodat.? Cak igy tovabb. Anyuci!?

    Válasz

Leave a Reply