Heti örömök

picmonkey-image

Babakelengye beszerzős, elfogadós, csendes, őszi Heti örömök. Túl a 31. héten. Kolos stílusosan halloween tök méretű már! 🙂

♠ A héten minden időmet lefoglalta a babakelengye hiányzó darabjainak beszerzése. Megvettük a két legfontosabb dolgot, a babakocsit és a kiságyat. Szerencsére az utcánkban van egy bababolt, ahol a kocsit már korábban kinéztük, az ágyat pedig használtan vettük Neten és autóval mentünk érte, így én is részt tudtam venni a megvásárlásban. Eleinte egy raktárnak nézett ki tőle a kicsi lakás, minden dobozokban és darabokban hevert, aztán szombaton az összerakás és átrendezés során költözködős hangulat volt. Mára nagyjából a helyén az ágy, bár még semmit nem pakoltam bele. A jövő hetekre hagyom, hogy szépen lassan be is rendezzem a Kolos-sarkot. Egyelőre nem tudok betelni a babakocsinkkal. Nem hittem volna, de hasonló érzéseim vannak tőle, mint annak idején, amikor menyasszonyi ruhát választottam. Babakocsiban is akad olyan, amibe egyszer csak beleszeret az ember, és nagyon elszomorító, hogy aztán összecsukjuk és hetekig kell várni, mire valójában használhatom. Sportos, kényelmes, stabil, fiús, egyszerű, mégis sokat tud, és nem túl nehéz. Az alján nagy kosárrész van, így Zongnak is jut hely benne, illetve lehet majd a piaci szerzeményeket hová pakolni. Mivel nagy kerekű, gyanítom, hogy futni is lehet vele, de psssszt, ezt majd egyszer titokban kipróbálom, és elmesélem. ♠

♠ Annyi kimenőm még volt a héten, hogy jártam a közeli kismamaklubba. Mostanra szeretek a kismamák közt lenni, és már nem is látom őket óriásinak, azt hiszem, hogy hozzájuk nőttem. A mostani alkalmon a babamasszázsról volt szó. Egy műbabán már meg is mutatták az alapmozdulatokat pl. hasfájásra. Nagyon várom, hogy eljárjunk Kolossal a foglalkozásra, szerintem ez egy csodaszép és hasznos dolog, jó lesz megélni. ♠

♠ Kétgyerekes családot fotóztunk a héten, és ez volt egyben az idei évi, utolsó fotós munkánk. Most elmegyünk családilag szülési szabadságra. Szabival nagyon megszerettük a közös munkát, egymás nélkül nem is fogjuk csinálni, nekem viszont sajnos már nem szabad többet vállalnom. A mostani zárófotózás nagyon mozgalmas volt, egy játszótéren, szép, őszi levelekkel, októberi, kora reggeli napsütésben. Hamarosan láthatók lesznek a képek is az I like photography oldalunkon. Egyébként egy utolsó modellünk még lesz idén, a saját kisfiúnk! Tudtátok, hogy a legcukibb újszülött fotók kb. egyhetes korban készülnek? Igyekszünk majd Kolost akkortájt megörökíteni. ♠

♠ Az állapotunkról nem tudok sok újat mondani, a héten nem volt semmilyen vizsgálatunk. Az biztos, hogy túl vagyunk a 31. héten is, és egyben vagyunk! A pihenést hellyel-közzel sikerül betartanom. Nem érzem, hogy folyamatosan feküdnöm kellene. Felkelek összedobni egy-egy turmixot, gyorsabb ennivalókat, sétálok rövidebbeket Zonggal. Megismerkedtem két másik lánnyal, akik hasonló problémával küzdenek, mint én. Mindketten szigorúan fekszenek, egyikük kórházban. Én úgy érzem, hogy elővigyázatossággal és kímélő élettel egyelőre szigorú fekvésre nincsen szükségünk. Amúgy még soha életemben ennyit nem pihentem. Kolos pedig nő és nő rohamosan. Mostanra akkora, mint egy halloween tök, jól időzített nem? 🙂 Érzem, hogy növekszik a súlya, és igyekszik elhúzni. Néha kibillenek az egyensúlyomból, és elkezdtem terhesmód cammogni az utcán. Tudjátok, olyan hasat előredugósan billegek jobbra és balra. Húz előre a hasam, és egyre nehezebb egyenesen tartania a gerincem. 🙂 Éjjel is kezd nagyobb munka lenni átfordulni, pedig egyre kevesebb ideig tudok egy oldalon aludni, mert arra ébredek, hogy a súlytól fáj a vállam és a csípőm. Az alacsony kanapéról is egyre furcsább pózokban sikerül felállni, néha négykézlábról indítok. 🙂 ♠

♠ Nagy előrelépéseket tettem az állapotunk elfogadása érdekében is. Egy ismerősöm segítségét kértem, aki családállító, és sok évig szülészeten dolgozott. Átbeszéltük az összes félelmem, mely a császármetszéssel volt kapcsolatos, a műtét menetét, és hogy hogyan kell Kolost felkészíteni a nagy eseményre. Egyszer még írok erről bővebben is. A lényeg, hogy ha a jövő heti ultrahang egy kicsit is azt mutatja, hogy a méhlepényem helyzete gondot jelenthet, akkor magam fogok jelentkezni az előre programozott műtétre, így nem kockáztatva, hogy életveszélybe kerüljünk. Nem fogom továbbá traumaként megélni a császármetszést, sokkal inkább egy olyan csodának és fantasztikus lehetőségnek fogom fel a dolgot, mint magát a mesterséges megtermékenyítést. Húsz évvel ezelőtt ebbe a problémába belehalt az anya és a magzat, vagy legalább az egyik. Ma már hála az ultrahangnak és a császárműtétnek, ez nincsen így. Ez az ismerősöm mondott pár mondatot, mely az elkövetkező időkben erőt adhat és Kolosnak is mondogatom őket:

  • MINDEN RENDBEN LESZ!
  • ANYA MINDENT EL FOG ELŐRE MONDANI!
  • TE A VÉSZKIJÁRATON JÖSSZ MAJD A VILÁGRA! – Ez a kedvencem 🙂
  • ÖSSZE KELL TARTANUNK!

A legrosszabb forgatókönyv esetében pedig, vagyis ha a rohammentő jönne értünk, a következő a varázsmondat mindkettőnknek:

  • TARTS KI, MINDJÁRT JÖN A SEGÍTSÉG!

♠ – Mit csinálsz mégis otthon, amivel elütöd az időt? -kérdezik tőlem sokan. Sorozatot nézek, rákaptam a Homeland c. sorozatra. Kenyereket, zsemléket sütök, turmixokat gyártok, új és egyszerű finomságokat próbálok ki. Kozmetikai kencerecepteket gyűjtök. Hamarosan megrendelem a hozzávalókat, és beindítom az itthoni krémkészítést :-). Ide is hozok majd pár egyszerű receptet, melyek karácsonyi ajándéknak is szuperek lesznek! Mostantól pedig készítem Kolos ágyát, a kórházi cuccainkat, bújom a Netet a hiányzó dolgokért. Szerencsére esős, őszies idő van, így a napjaim felében teázom, meditálok, Zonggal összebújva alszom, és álmodozom az előttem álló időszakról 🙂 ♠

Kívánom Nektek, akik dolgoztok, hogy mindig maradjon időtök arra, hogy a belső csendeteket megtaláljátok, ha naponta pár percre is! Az ősz erre tökéletes!
Szép hetet!

Gabi 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem, ha van kedved nézd meg a Facebook oldalam, vagy kövesd a Menyaszörpöt Instagrammon, ha szeretnél több egészséggel recepttel, lélekmelengető mondatokkal ás képekkel találkozni.

Leave a Reply