Heti örömök

Illik kedd délben Heti örömökkel jönni? 🙂 Csak akkor olvass, ha igen! Igaziból annyi de annyi örömöm volt, hogy nem volt időm írni, szóval ez csakis örömet jelent. Eredetileg az volt a tervem, hogy az e Heti örömöket elsumákolom, nem volt túl sok időm és kedvem írni. Gondoltam, hogy úgysem veszi észre senki, itt a hosszú hétvége, mindenki megy jobbra meg balra. Aztán megláttam, hogy Heti örömök nélkül is többen meglátogatták az oldalam tegnap, és akkor megesett a szívem. Valaki várja a Heti örömöket minden hét elején, a százvalahány Heti öröm bejegyzéssel már egy szokást alakítottam ki, melyért felelősséggel tartozom! Szóval Kolos délutáni alvásideje most a Heti örömök írásáé! Egy rövidé, mert az alvásidő sem szokott túl sok lenni. 🙂 

♠ Nyár van, június, békadal, eper, cseresznye, hosszú nappalok, dinnyeevés a teraszon, Balaton, nyaralás, zápor…Nekem ők ugranak be a nyár szóra. Két és fél hónap múlva indulunk Ciprusra! Egyre izgatottabbak vagyunk. Addig is úgy vészeljük át a nyarat a panelben, hogy szinte semmi időt sem töltünk bent. Vannak kertes házban élő barátaink, szép sorban meglátogatjuk őket, valamint tervezünk az én családomnál időzni vidéken. Az itteni napokon pedig kint piknikezünk, játszótéren, parkokban, strandon bóklászunk, amit szerencsére Kolos is nagyon élvez úgy tűnik. A kritikus meleg órákban behúzódunk, Kolos (jó esetben én is) ilyenkor alszik, de délután már szedjük is a sátorfánkat. Amúgy van egy kis felfújható babamedencénk, amit eddig nem üzemeltünk be, hiszen még ülni sem tud, de ami késik nem múlik. Vészhelyzet esetén néha én is belepréselem majd magam a szomszédok szórakoztatására 🙂 Valószínűleg ez az utolsó nyarunk itt a lakótelepen, jövő ilyenkor, ha minden jól megy, már a saját kis udvarunkban mi leszünk a haverok, akik kertes házban laknak 🙂 Nagyon várom, hogy házban éljünk, de biztosan meg fogom siratni az itteni életet is. Olyan szép volt, és olyan boldogok voltunk, amikor megvettük ezt a kis lakást, hogy azt sosem felejtem el. Szóval lakótelepen vagy házban, akármekkora medencében, de boldog nyarat kívánok!

♠ Tudom már miért is kellett, hogy ma írjak Heti örömöket! Említettem már ugye, hogy Szabi egyetemre készül? A pontok miatt újra kellett érettségiznie matekból, és ma reggel derült ki, hogy 98 %-os matekérettségit írt!!! Hogy képes erre valaki matekból??? Művészlelkem levegőért kapkod, de nagyon büszke vagyok a zseni férjemre. Persze ez csak egy érettségi, de én tudom, hogy ő nagy fej, és lazán túl lesz az egyetemen, és ha a kapcsolatunk is kibírja, akkor ugyanilyen büszke leszek rá négy év múlva is a diplomaosztón!

♠ Megtartottam az első gyerekjógát a Namaskar Jógastúdióban! Összesen két kislány volt, de ez nem gond, ez az első alkalom volt mindenféle marketing nélkül. Könnyű sem volt megoldani a délelőttöt, Szabira hagytam Kolos, tejet fejtem, izgultam is miattuk, de ez a kezdet, és innentől kezdve minden könnyebb lesz. Érzem, hogy jó helyen vagyok, jó időben és ezt most nem kell feladni. Bármi, ami közelebb visz a jógához, az nekem öröm.

♠ Tegnap családosan futottunk! Szabi is fut pár hete és kipróbáltuk, hogy milyen együtt futni. Ez egy új élmény a kis családunknak, felváltva toltuk a babakocsit. Amúgy ez a hétvége abban volt egyedülálló, hogy végre voltak közös, jó programjaink, melyek nem fulladtak sírásba, katasztrófákba. Kolos sokkal nyitottabb lett az idegenek felé, meg egyébként mindenre. Egyik nap az öcsémékkel bandáztunk, tegnap pedig a keresztfiamékkal játszótereztünk, sétáltunk, nagyon jó hétvége kerekedett, és nekünk Szabival már nagyon kellett ez a sok jó élmény. Egyik nap a héten kiültünk este a teraszra, mint régen, és rájöttünk, hogy bizony mióta megvan Kolos eltávolodtunk egymástól. Kettesben a teraszon ülve szinte feszélyezve érzetem magam. El is határoztuk, hogy jobban odafigyelünk magunkra, táplálkozunk a múltból és kihozzuk a legjobbat ebből az időszakból is.

♠ Kolosról pedig nem tudok mást írni, mint hogy egyszerűen imádom, rajongok érte. A héten féléves lett, és nagyjából öt hónapos kora körül megváltozott minden. Ő is, én is. Azt hiszem nekem ennyi idő kellett, hogy megtaláljam magam az anyaságosdiban, mostanra összeszoktunk. Csodálatos kicsi pasika, és vele lenni a legnagyobb boldogság. Mostanra azt kell mondjam, hogy olyan az anyaság és én is olyan anya vagyok, amilyennek korábban elképzeltem. Forgolódik mindenfelé, rosszalkodik, nagyon sokat “beszél”, igazi kis vigyorgó csalafintaság. A többit majd a babanaplóban! 🙂

Biztos kihagytam valamit, de mennem kell, hamarosan úgyis vasárnap, hisz már kedd van, bőven benne vagyunk a hétben, de azért …

Szép hetet kívánok!

Gabi 

Leave a Reply