Heti örömök

Utazás, esküvő, és nem is értem hogy lehet, de hetek óta elfelejtettem beszámolni a legnagyobb hírről: Megvan a repülőjegyünk Ciprusra! 🙂

♥ Bizony, augusztusban hármasban repülünk Ciprusra két hétre. Augusztus 20-án indulunk!  Kolos majdnem kilenc hónapos lesz, amikor életében először repül. Micsoda kaland lesz vele repülőre ülni! – gondoltam egészen eddig a hétvégéig. 🙂 Vonattal utaztunk Pécsre, egyik unokatesóm esküvőjére voltunk hivatalosak. Izgultam egy kicsit, hogy Kolos hogy fogja bírni a lakodalmat, mit szól a sok ismeretlen archoz, a zenéhez, és hogy remélhetőleg nem bömböl fel az ifjú pár nagy IGEN-e alatt. Közeli rokonról volt szó, szerettünk volna ott lenni a nagy napján, ezért úgy döntöttünk, hogy utazunk. A vonatút zökkenőmentes volt, mondhatni élvezetes. Aludt, játszott, csodálkozott, beszélt, mint egy igazi utas. A hotelszobába érkezés még ennél is jobban sikerült. Megérkezve a hatalmas ágyba huppantunk, a párnák közé heveredtünk. Kolos hangos nevetéssel nyugtázta. Az esküvő alatt pedig végig aludt, mi ünneplőben (végre nem otthonkában:-)), én meg is könnyeztem a gyönyörű szertartást. Hallgatva az anyakönyvvezető beszédét elérzékenyültem. Eszembe jutott a mi esküvőnk, és hogy mennyire szeretem Szabit, Kolost, hogy milyen boldogok vagyunk, és egyébként ez a házasság dolog sokkal jobban bejött nekem, mint ahogyan elképzeltem 🙂 Szóval minden rendben zajlott, minket is feldobott, hogy új arcokat láttunk, sőt az is, hogy kimozdultunk otthonról. Aztán elkezdődött a lakodalom, és Kolos itt dobta be a törölközőt, nem is akárhogyan. Csodálkozott, amikor meghallotta a zenét, aztán jöttek az újabb és újabb arcok, a mulatozó, harsona rokonok, és ekkor eltört a mécses. Alig tudtuk megvigasztalni, már a vacsora előtt indultunk is vissza a hotelbe. A hotelben kivettem a babakocsiból és tettem volna ágyba, amikor is megébredt, és onnantól kezdve órákig sírt, míg végül én is vele. Szabi az éjszaka közepén taxival ügyeletes gyógyszertárat keresett. Muszáj volt beadni neki fájdalomcsillapítót, hogy megnyugodjon. Nagyon nehezen aludt el. Utólag kiderült, hogy a fogfájása is mostanra tetőződött (azóta is tart), plusz a zaj meg a sok új élmény, totál betett neki. El sem tudom mondani, hogy mennyire lelkifurdalásom volt akkor éjjel. Aztán mostanra eltűnt. Nem tudhatom én sem előre, hogy mire hogyan reagál a gyerekem. Utánanéztem, kérdeztem, és nem találtam ellenjavallatot a lakodalmat illetően. Ott volt egy kisebb baba is, aki simán tűrte a banzájt. Szóval ne is magyarázkodjak tovább. Levontam a követeztetést. Az egyik az, hogy egy éves koráig Kolost nem viszem többet ilyen helyre, a másik, hogy tudunk vele utazni, szállodában megszállni. Meg is egyeztünk abban, hogy a közeljövőben ellátogatunk pár városba így, mert ez mindannyiunkat feldobott. Na igen, és még egy követeztetés: – Nem tudom mindentől megóvni! Sem most, sem máskor. Pedig nagyon szeretném.♥

♥ Sztárfiúnk egyébként éppen ma öt hónapos! 🙂 Igazi nagyfiúcska, és imádnivaló! Ráadásul egy hete esténként már egyedül alszik el az ágyikójában! Összességében egyre könnyebb, változatosabb és vidámabb az élet vele, kivéve az olyan esték, mint a szombati. Imádom a nevetését, a talpait, a bölcs nézést és a huncut mosolyát. Ahogyan tapogatja az arcom, húzogatja a ruhám, simogatja a bőröm, próbálgatja a hangját…sorolhatnám. ♥

♥ Az anyaság mégis baromi nehéz. Nekem mindenképpen. Tele van lemondással, és korábban ebbe nem is tudtam belegondolni. A héten másodszor esett meg, hogy elindultam futni, és alig ment. Az egyik alkalommal elsírtam magam, és sírva nem tudtam tovább futni, Inkább haza jöttem, két csokis profiterol mellett kisírtam magam. Nem volt semmi baj, de én így adom ki a feszültséget. Ma pedig megszédültem futás közben. Ez egyébként elég gyakori, mármint a szédülés. Azt hiszem csak egy jó nagy alvásra lenne szükségem. A lényeg, hogy a jövő heti 13 kilométeres futást nem vállalom, lemondtam. Ha lassítani kell, akkor lassítani kell. Az anyaság erre tanít meg leginkább. A LoveYourBelly hasizomzáró gyakorlatokat viszont többnyire megcsinálom. Az egyharmadán túl vagyok, letelt négy hét, és mostanra egy kicsit könnyebbnek is érzem őket. Már-már majdnem feladtam, de látható és érezhető eredménye van a gyakorlatoknak, így tovább motiválódtam. A 12. hét végén megmutatom, addig várnotok kell! 🙂 Egyébként már csak 61.5 kg vagyok, 18 kilóval kevesebb, mint 5 hónapja, és csupán 3-4 kilóval több, mint a lombikok előtt. No és ismét jógázom, nem is keveset. Amikor csak lehet este kigurítom a matracot. A jóga tart életben és lát el mindenféle energiával. Ezzel itt is egy jó hír:

– Júniustól gyerekjógát tartok a Namaskar Jógastúdióban!

Izgulok és nagyon várom. Egy kicsit új kihívás, és csak a szombat délelőttről van szó, szóval nem is megterhelő. ♥

Megyek is (a)ommogni egyet! 🙂 Közben itt a május, a majális, a májusfa, a friss eper, a zöldhagyma, a saláta, cukkini a meleg napsütés, az orgona és sorolhatnám. Hát nem a legszebb hónapunk? Nekem ez a május azt súgja, hogy hagyjam a dolgokat történni, úgy ahogyan vannak. Eleget vetettem, arattam, dolgoztam. Élvezzem a termést egy kicsit, töltődjek, legyek sokat a szabadban, szívjak friss levegőt és egyek könnyed, friss ételeket! Nektek miről szól ez a hónap?

Szép hetet!

Gabi 

 

Leave a Reply