Éppen egy világ teremtésében segédkezek

Szélforgó, szökőkút, napsütés- egy átlagos délelőtt 🙂

Most látom, hogy rég nem írtam. Egyébként is úgy érzem, mióta jó idő van, hogy nem csinálok semmit. Hanyagolom a háztartást és az ismerősöket, a gyorsabbnál is gyorsabbakat főzök, nincs kedvem megbeszélt találkozókhoz, sem utazni. Bóklászok, homokozok, játszok Kolossal és megfigyelem ahogyan napról napra változik. Élvezem a friss levegőt és a napsütést. Nem is kell ennél több.Röpülnek a napok és esténként, hazaérve körbenézek a lakásban, és csak akkor tűnik fel, hogy megint nem porszívóztam, mostam ki az összes ruhát, nem hívtam vissza a családot, és nem írtam vissza senkinek. – Már megint nem csináltam semmit!- mondhatnám akár, de egy cseppet sem tudok azonosulni ezzel a kijelentéssel. Végiggondolom a napunkat, melyek pár napja megint nyiváKolos üzemmódban telnek, és arra jutok, hogy tápláltam, vigasztaltam, bátorítottam, megvédtem, magyaráztam, meséltem, énekeltem, simogattam, játszottam, megnyugtattam, cipeltem, újat mutattam, rajzoltam, nevettem, sírtam, meghatódtam, megijedtem, le-fel hajolgattam egész nap. Őszintén szólva annyi mindent csinálok egy nap, mint régen egy hét alatt, sosem voltak tevékenyebb napjaim, mint mostanában. Talán nem olyan mindenki számára látványos az eredmény, mintha csillogóra sikáltam volna a konyhakövet, talán látszólag senki nem értékeli, de kit érdekel, hisz ez, mint írtam – a látszat. A Világszép Alapítvány (ahol mesélő vagyok) alapítója szavai jutnak az eszembe: Egy gyerek egy egész világ! – szeretem ezt a gondolatot. Én pedig egy világ teremtése és kibontakozása folyamataiban segédkezek éppen, és ez egy nagyon felelősségteljes beosztás. 🙂 Ha ez egy munka lenne, azt mondanám, hogy mázlista vagyok, mert most igazán azt csinálhatom, amit szeretek és élvezek, tele van fejlődési lehetőséggel, és még sosem kaptam ennyi elismerést és megerősítést egy munkahelyemen sem, mint ez a Világkibontakozó asszisztensi poszt során. Minden nap jár érte puszi, simogatás, szeretetteljes pillantás.

Szóval kedves rokonok, barátok, olvasók, ismerősök! Ha nem vagyok elérhető és nem válaszolok időben a levelekre, az azért van, mert gyakran túlórázom, de általában nem bánom. Semmi másért! 🙂

Leave a Reply