Archive of ‘Babanapló’ category

A szoptatás valódi arca

Hat hónapja írtam meg ennek a bejegyzésnek a vázlatát. Akkoriban minden igyekezetünk ellenére sem volt elég a tejem, és Kolosnak egyre több tápszer kellett. Én pedig nem tudtam feladni. Úgy döntöttem, hogy nem fejezem be ezt az írást, mert nem lehet így vége. Ma nyolc hónapos Kolos, öt hónapja anyatejet eszik, és tápot azóta nem látott. Az esélytelenek kategória voltunk minden szempontból. Azért vettem elő mégis ezt a bejegyzést, mert remélem, hogy sok anyukához elér, akik hasonlóan elkeseredettek és csalódottak a szoptatást illetően, mint én voltam. Most, hogy újra olvasom is fojtogat a sírás. Túlzás nélkül állítom, hogy a legnagyobb leckét és küzdelmet az életemben a szoptatás adta. Magam sem gondoltam volna, de sokkal könnyebb volt “elkészíteni lombikkal”, majd világra hozni a babámat, mint táplálni. (tovább…)

Nyaralás Cipruson

Közel öt éve annak, hogy haza költöztünk Ciprusról. Egy évvel több, mint amennyit ott éltem. Négy esztendő elég hosszú idő ahhoz, hogy úgy érezzem, hogy Ciprus a második otthonom. Jó pár dolgot tanultam meg a külföldi életem során, és az utolsó év elhozta nekem a legnagyobb ajándékot, megismerkedtem Szabival. Majd haza költöztem, ő pedig jött velem (eredetileg erdélyi származású). Ezt a történetet amúgy már talán ismeritek. Most inkább arról szeretnék írni, hogy milyen volt visszatérni a szerelmünk szigetére nyaralni, immáron feleségként, anyaként, családdal.  (tovább…)

Babanapló- tizedik hónap

A tizedik hónap ismét egy nagyobb mérföldkő egy fiúcska életében, és ami azt illeti óriási a szülőkében. Mostantól kezdve nem egy csecsemő ösztönös igényeit elégítjük ki fáradhatatlanul, hanem elkezdtünk nevelni és mintát adni. Kolosban keveredik egy nagy baba és egy pici fiúcska. Hol az egyik, hol a másik oldala mutatkozik meg jobban, de viccesen szólva – a Suttogó második részében olvastam, hogy valaki így fogalmazott- most már olyan, mint egy ember! 🙂 Inkább csak emberke. Tizedik babanapló következik. (tovább…)

Kolos a baba, Zong a kutya

Ó hányszor keverem őket! 🙂 Valójában Zongot kellene előre írnom. Ő a rangidős, az elsőszülött, ráadásul a lány is! Bizony már hétéves! Ezen a nyáron lesz hét éve, hogy megtaláltam a ciprusi nyárban kidobva. Nagyjából öthetes lehetett és elfért a kis kiszáradt teste a tenyeremben. Hét év sok idő, és annyi minden történt… Ott volt a szinglis házibulikon, csóválta a fejét a rossz pasiválasztásomon, vigaszom volt egy szakítás után, bezabálta a kajám a repülőn (majd kihányta), szerelmes lett Szabiba, Magyarországra költözött és most gyereket nevel velem együtt. 🙂 Járt már neki egy bejegyzés.

A Kapcsolathekker blog bloggerétől érkezett a felhívás, hogy olyanok írását várja, akik együtt élnek a házi kedvencükkel. Ihletet kaptam. Ez a bejegyzés szóljon hát Zongiról, a négylábú, hűséges társamról, és arról, hogy mit tanított nekem, hogy segített anyává válni és minket szülővé! (tovább…)

Babanapló – az első három hónap

Nemrégiben kikértem a véleményeteket arról, hogy miről szerettek leginkább olvasni a blogon, és az lett az eredmény, hogy a Heti örömök mellett a másik legkedveltebb téma nyiváKolos és az ő fejlődése. 🙂 Mivel nekem sincsen ellenemre ez a tartalom, úgy döntöttem, hogy babanapló írásába kezdek itt a blogon. (tovább…)

1 2 3