Antitökéletes karácsonyi (ki)készülődés

A Facebook -világ annyira tökéletes, mindenki csillogó háttérben mosolyogva pózol egy hóemberrel, vagy boldogan pislákol a csodaszép adventi koszorú gyertyái mögül. Persze ez természetes. Nem akkor fotózzuk magunkat, amikor sírunk vagy mérgesek vagyunk. Ez a “túl tökéletes” világ most karácsony előtt valamiért mégis frusztrál engem. Talán mert nem sikerült úgy feldíszítenem a házikónkat, ahogyan szerettem volna, vagy mert alig volt időm kézzel készített ajándékokat gyártani. Hátha más is van ezzel így… Ezért írtam egy antitökéletes rövidke bejegyzést karácsonyról, télről, havazásról, rólunk! 🙂

1. Antitökéletes mézeskalácsok

Mézeskalácsot gyártottunk Kolossal. A többesszám azért enyhe túlzás. Az első tepsinél még könnyedén meg tudtam győzni a gyermeket, hogy szaggasson ki fenyőket és csillagokat, itt-ott magvakat is nyomott a formákba, de a második adag nyújtásánál már hátrált. Én még egy kicsit igyekeztem visszatartani. A kutyának mindeközben sürgős dolga akadt odakint, és nem szégyellt ezért torkaszakadtából ugatni. Nekem már a szemöldökömről is liszt hullott, amikor odafutottam az ajtóhoz kiengedni, és mindeközben Kolos leborult a székkel. Szerencsére az egyik csirizes kezemet meghosszabbítottam kétméteresre (mert az anyák ilyeneket is tudnak), és még el tudtam kapni, így nem ütötte be magát nagyon, de iszonyatosan megijedtünk mind a ketten. Levettem róla a kötényt, és inkább a szobájába tessékeltem. Felturbózva gyúrtam és szaggattam a maradék tésztát. Egyre vastagabb figurák, majd már csak holdak készültek, és az utolsó adag kicsit oda is égett, mert sülés közben berohangáltam a gyerekszobába építeni, valamint beengedtem a kutyát, aki persze kaparta az ajtót, mert be akart jönni. Még mindig lisztes és kissé már remegő kézzel pötyögtem az üzenetet Szabinak, hogy nem tudunk kimenni elé, mert elment az idő, és a vacsi sem készült el, ugorjon be útközben, és hozzon a pékségből valami kenyérfélét.

2. Antitökéletes vásárlás

Délelőtt négy bolton keresztül hurcoltam végig Kolost, és négy hosszú sorban állást vészeltünk át, amíg ajándékokat vettem. Csakis a legközelebbi családtagoknak ajándékozunk, majdnem mindent netről szereztem be, csak apróságokért kellett beszaladnunk, de arra is elment egy délelőtt, és Kolos totál kiakadt a tömegtől. Továbbá teszek a vásárlásra! Holnap buszozunk, hétvégén meg kirándulunk valamilyen szép havas tájban!

3. Antitökéletes család

Két napja esik a hó, minden ismerős tett fel minimum egy hóemberes képet Facebookra, mi meg odáig sem jutottunk el a hétvégén, hogy szánkót vegyünk. Hát melyik bolygóról jövünk mi?  Én őszintén szólva idén hirtelen nem is örültem a hónak. Arra gondoltam, hogy milyen kényelmetlen lesz megint a kitömött ruhákban mozogni, és hogy akármilyen vastag zoknit és cipőt veszek fel, mégis egész télen fázik a lábam.

4. Antitökéletes vicc

Szombaton délelőtt bikinibe és napszemüvegbe kivonultam a hóba, így vicceltem meg a családot, és tüntettem a tél ellen. 🙂

5. Antitökéletes gyerek

Kolos nem hajlandó kesztyűt húzni, így nem szereti a havat megfogni, túl hideg, ezért Szabi egyedül épített hóembert! Bumm! Ellenben a jéghidegben, órákig tartó motorozás jól megy :-).

6. Antitökéletes vallomás

Minden vasárnap elfelejtem meggyújtani a gyertyákat az adventi koszorún.

Köszönöm, hogy elolvastad az antibejegyzésem, és ha úgy érzed, hogy te is időnként (Atom)Anti vagy, ne aggódj, nem vagy egyedül- ezt szeretném éreztetni a fenti példákkal. 🙂 Osztani is lehet! 🙂

Kívánok mindenkinek stresszmentes készülődést az ünnepek előtt! 

Leave a Reply