július 2018 archive

Végre!

Pakolás közben 🙂

Végre, végre, már csak pár nap, és nincs több végre! Itt a vége, és mi olyan türelmetlenek lettünk, annyira elegünk lett, mintha nem is mi lettünk volna azok, akik az alábbi dolgokkal türelmesen együtt éltek ezidáig.

Kicsi panellakás, házsártos alsó szomszéd, kutya és gyerek egy kupacban. Összefoglalva nem is értem, hogy hogyan bírtuk ki, és még szerettük is többnyire!  Mindenesetre ha valaki elolvassa a gyűjteményem, talán megérti, hogy miért hajtogatom, hogy idén nekünk az új otthonunk lesz a nyaralásunk! 🙂 (tovább…)

Nem is olyan kicsi házunk!

Ez bizony a mi udvarunk!:-)

Két kis ablak van a házon,

Hogy a házunk jobban lásson.

Van neki egy ajtó-szája,

Hogyha álmos,nagyra tátja.

Van neki egy lámpa orra,

Világít,mert az a dolga,

Van rajta egy csúcsos sapka,

Cserepekből van kirakva.

Tetejében ott a kémény,

Kipucoljuk tavasz végén.

Eresz-fül a sapka alatt.

eső után vizes maradt.

És a háznak hol a lelke?

Én vagyok a lélek benne!

Kicsi házban vígan élek,

Senki mással nem cserélek.

(Bartos Erika Zakatoló – Kicsi ház)

Közeleg a nagy nap!

Beindult a gépezet. Folyamatosan kattog az agyunk, emlékeztetők, telefonhívások, cetlik a cetlik hátán. Mind-mind arról, hogy kit kell még felhívni, mit kell leszervezni és beszerezni a sikeres költözéshez. Úgy tűnik, hogy valóban eljön a nagy nap: KÖLTÖZÜNK!  (tovább…)

Zsibongó nyár

A megvadult “menőanyu! hajtetkómmal 🙂

Igazi tevékenyen zsibongó nyarunk van. Magamhoz képest kevés tervem van, és mégis folyton zizegünk, jövünk-megyünk, a programok maguktól megtalálnak. Egyébként kívülről egészen lázadó anyás dolgaim vannak. Sokat eszünk kifőzdéből, nincsen bevásárlólistám sem időm takarítani, és csináltattam a hajamba egy hajtetkót! Kolossal viszont nagyon boldog napokat élünk, sokat játszunk, beszélgetünk, vizezünk, utazunk.  (tovább…)

Búcsú a lakóteleptől

Így néz ki egy lakótelepi fenegyerek! 🙂

Július lett számunkra a találkozások és a búcsú hónapja. Bár közel leszünk a fővároshoz, mégis valamiféle lezárás zajlik az életünkben. Hirtelen fontossá vált mindenhová elmenni, találkozni rég nem látott emberekkel. Mi is fontosan lettünk másoknak, folyamatosan sóhajtozó ismerősök jönnek szembe: – De jó, akkor itt vagytok még!  (tovább…)