május 2018 archive

Egyedül osztozni a testemen

Már a kézenállás is majdnem megy egyedül, de néha megkérek valakit, hogy tartsa a lábaimat 🙂

Mióta Kolos tiszta…(viccesen így beszélünk arról, hogy már nem szopik). Szóval mióta is? Már három hete! Azóta sok pozitív változás történt az életünkben, ugyanis a változás, ha valóban eljött az ideje, akkor jó dolog. Persze amikor gyászoltam, akkor még erre nem gondoltam, de akkor annak volt ott az ideje. Mostanra fellélegeztünk, túl vagyunk rajta.  (tovább…)

Jó móka volt!

Kolos pocsolyázó fejjel, a háttérben a Pokemon tagok

Egy gyerek számára nincs rossz idő, csak rossz öltözék! Ma egész reggel esett, én pedig szorongani kezdtem. Mit csinálunk egész délelőtt idebent? Mióta jó idő van, vajmi keveset leledzünk a lakásban, és Kolos éppen abban a felfedező korban van, amikor két év alatt letöltendő bűncselekményt követek el azzal, ha nem engedem ki a szabadba. Ráadásul Pokemon küldetésünk is akadt. Mit volt mit tenni, csizmák és esőkabátok elő! Irány az eső! (tovább…)

Nem lesz többet kisbabám!

Nem csak itt voltam csendben az utóbbi hetekben, hanem magamban, belül is. Két hete nem szoptatok. Tizenhét hónapot kellett lezárnom valószínűleg örökre. Egy olyan részt az életemben, mely nem tér többet vissza. Nem fogom többet a karomban szuszogó kisbabámat szoptatni! Kisebb gyászfolyamaton vagyok túl, de a lényeg a túl – on van, és hogy ma már hálát és boldogságot érzek, ha az elmúlt tizenhét hónapra gondolok. Igazi ajándék volt!  (tovább…)